Egyik nap azzal jött haza a férjem, hogy ő valami nagyon finomat evett, amit a kollégájától kapott. Másnapra megkérdezte, hogyan kell elkészíteni, majd megkért, hogy készítsek én is. Nem sokat kellett győzködnie, hiszen jól hangzott az ötlet. Kicsit átdolgoztuk, majd beszereztem a hozzávalókat, és együtt nekiálltunk.

Hozzávalók:
cseresznyepaprika, ill. almapaprika
bryndza (vagy egyéb juhtúró, juhsajt)
olívaolaj, napraforgóolaj
petrezselyemzöld, metélőhagyma

A paprikákat megmostuk, majd a férjem levágta a szárukat és kiskanállal kiszedte a magjukat (anélkül is eléggé csípnek). Közben én apróra vágtam a petrezselyemzöldet és a metélőhagymát, majd belekevertem a bryndzába. (Szívem szerint kolozsvári burduf túróval csináltam volna, de az egy ideje nincs itthon, mivel senki nem járt mostanában Kolozsváron a családból. Így aztán elmentem a helyi tecsóba, ahol választék szempontjából kissé kihívásokkal küszködnek, így az egyetlen választható verzió a szlovák bryndza volt, egyébként nem rossz minőségben.) Fogtam egy kiskanalat és szépen belekanalaztam a túrót a paprikákba. Az előre jó alaposan megmosott üvegbe tettem a kész töltött paprikákat, majd leöntöttem olívaolaj és napraforgóolaj keverékével. 20 db cseresznyepaprika, 5 db almapaprika, kb. 30 dkg bryndza és két db 8 dl-es üveg kellett a művelethez. Nem fért bele: egy cseresznyepaprika és 1 almapaprika, amit ott helyben meg is ettünk, és megállapítottuk, hogy így is nagyon finom, de ha állni fog az olajban egy ideig, akkor még jobb lesz. Az olajat meg majd felhasználjuk valami finomsághoz, ha kifogy belőle a paprika.