Anyu a hétvégén szilvás gombócot készített, majd amikor már nem volt kedve gombócolni, a maradék tésztából nudlit főzött. A nagyobbik úgy rákattant az "üres nudlira", hogy állandóan azt enné, reggelire is, vacsorára is, uzsonnára is, mindegy mikor, csak nudli legyen. Persze elég gyorsan elfogyott a vasárnap főzött adag, de továbbra sem hagyott békén a nudlival, így ma nekiálltam, főztem neki egy adagot. A felét már megette, a másik felét szerintem holnap elpusztítja. Nem enged rá tenni semmit, sem lekvárt, sem túrót, se mást, csak üresen eszi. Nekem legjobban túróval és tejföllel ízlik (pici cukorral), de szilvalekvárral (természetesen házival) is nagyon finom.
Hozzávalók:
25 dkg krumpli
1 tojás
kb. 15 dkg finom liszt
só, cukor, zsemlemorzsa, vaj
A krumplit megmostam, hámoztam, kockákra vágtam, majd enyhén sós vízben megfőztem. Nem túl puhára, hogy ne legyen lágy a tészta. Leszűrtem, megvártam, míg kigőzöl, de nem hűl ki, krumplinyomóval alaposan szétnyomkodtam.
Miután kihűlt, adtam hozzá egy tojást és annyi lisztet, amennyivel jól kezelhető tésztát kaptam. Ez nagyjából 15 dkg-t jelent, de pontosan nem lehet megmondani, érezni kell. Alaposan összedolgoztam.
Néhány darabra vágtam, majd minden darabból "kígyókat" formáztam, és egy cm-s darabokat vágtam belőlük.
Közben felforraltam a főző vizet, ill. egy serpenyőben felolvasztottam a vajat (nagyjából 5 dkg-t). A felolvasztott vajon megpirítottam a zsemlemorzsát. A vízben megfőztem a nudlit, azaz több részletben beleraktam a fővő vízbe, és vártam, hogy feljöjjön a tetejére. Mikor ez megtörtént, tésztaszűrővel kiszedtem, hagytam lecsepegni, majd beleforgattam a pirított zsemlemorzsába. Végül kristálycukrot szórtam rá, és újra megforgattam. A gyerek imádja melegen, hidegen, mindegy neki, csak ehesse. Végre valami, ami ellen nem tiltakozik :-).
