Szeretném megkérdezni, hogy a lekvár elkészíthető-e a bodza viágából is vagy csak a bogyóit lehet felhasználni!? Válaszát előre is köszönöm.

Őszintén szólva fogalmam sincs. Ez a fajta lekvár biztosan nem, de hogy másfajta készíthető-e, nem tudom. Az utóbbi időben a gasztroblogokon készült orgonából meg ibolyából lekvár, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy erre is van valami mód. Virágból én szörpöt és teát tudok elképzelni.

Bodzavirágból nemcsak szörpöt lehet készíteni és szoktam még sűrübb palacsintatésztába mártani és bő szírban kisütni. Igazi csemege! Vigyázz! Virágot lehetőleg olyan helyen szedjél, ahon nem jár sok autó, nincs nagy por, tehát különösen nem szennyezett, a felvett káros anyagok ne szennyezzék a szervezetünket.

A virágot a kertünkből szedem, ott van a bodzabokor, ennél biztonságosabb helyet nem nagyon tudok elképzelni :-). A palacsintatésztában sült bodzavirágról én is hallottam, a következő szezonban lehet, hogy kipróbálom.

Figyeljetek rá, hogy az érett bodzabogyó az enyhénél kicsit erősebben hashajtó hatású. Ezt a tulajdonságát lekvárként is megőrzi.

Engem is nagyon érdekel a bodzalekvár készítése. Olyan kérdésem lenne, hogy olvastam olyan receptet, amiben az állt, hogy "csak a fabodza termése használható fel lekvár készítésére". Erről van valami vélemény? Nem mindegy hogy bodzabokor vagy bodzafa?? Csak azért aggódom, mert nem szeretnék valami mérgező bogyóból lekvárt készíteni. Ugye még nem késtem le a lekvárkészítést??? :) Egyébként bodzamániás vagyok, minden formában imádom; lekvár, palacsinta, üdítő és még a teát nem próbáltam..

Viki: én is olvastam olyat, hogy csak fa termése jó, de én bokorból csináltam, bajunk nem lett tőle :-). Ha jók az infóim, akkor a bodzafa annyival jobb, hogy nagyobbak a szemek, a bodzabokor meg az ún. cigánybodza, aprószemű és ezért a lekvárban a mag jobban érezhető, ha olyan lusta vagy, mint én, és nem passzírozod át :-). Mérgezőnek semmiképpen nem mondanám, bár mint fentebb olvashattuk, tényleg van hashajtó hatása. De tele van a bogyó rengeteg hasznos anyaggal, vitaminnal. A mi bokrunkon most érik a bodza, tegnap az út mentén hatalmas bokrokat láttam tele bodzával, tehát épp most az ideje a lekvárfőzésnek.

Nem vagyok botanikus, de szerintem az fabodza azt jelenti, hogy nem az ún. gyalogbodza alkalmas a lekvárkészítésre. (bár találtam olyat a neten, hogy abból is csinálnak, de én azt kihagynám) Én már csináltam szörpöt, palacsintás tésztát a virágból, és lekvárt is, csak nem így, hanem tettem bele citromot is. Úgy pikánsabb lett. Idén megpróbálom almával vegyesen. Úgy vélem, hogy önmagában elég semleges az íze.

SOS!!! Hatalmas gondom van és gyors segítségre lenne szükségem. Most szeretnék életemben először bodzalekvárt főzni. Rerengeteg bogyót szedtünk, villával le is húzogattam a szemeket, de sajnos sok szár (száracska) is maradt rajta. Egyszerűen sem időm, sem türelmem egyenként leszedegetni. Nagy bajt csinálok, ha így főzöm fel és és utána átpaszírozom??? ...bár szívem szerint héjastól készíteném a lekvárt. Mit tegyek? Tudnál tanácsot adni?

Én is olvastam, hogy csak a fabodza termése jó, de ez megtévesztő: értsd: fás szárú bodza termése, a gyalogbodza vagy földi bodza a rossz bodza. Nagyon utánaolvastam a neten, azért tudom. Nekem is kétségeim voltak, ráadaásul amikor citromsavat vettem a patikában, még jól rám is ijesztettek, de aztán rájöttem a "turpisságra". Én ma főzök lekvárt, de megfogadtam, többé sosem, mert nagyon -nagyon munkaigényes és pacsás. Aztán majd meglátom, mi lesz. Állítólag nagyon finom.

Én nem merném így felfőzni, és valahol azt is olvastam, hogy a magok nem jók, enyhén mérgezőek(?). Én mindennel próbálkoztam nyersen ledarálni, de nem volt jó, amiket próbáltam. Végül egy nagy edényben először nagyjából összezúztam egy húskloffoló fás részével (tehát fektetve), majd kis adagokkal nagy tésztaszűrőn átnyomkodtam, aztán ami így maradt, még hagyományos, erős krumplinyomón is megedzettem, így kipréseltem annyi levet, amennyit csak tudtam. (Erre ráment az este és a fél éjszaka, a konyha úszott.)Aztán lecukroztam és beletettem a citromsavat,jól összekevertem. Ahányszor elmegyek az edény mellett, mindig megkeverem.Így áll egy éjszakát. Egyébként a citromsav lehozza a kézről a bodza nagy részét.

Elkészültem!!! (De nem ki!) :) Szóval nem ment el a kedvem, csak kiokosodtam. 4,5 kg bodzaszemet este kb. fél óráig főztem, majd reggel (már kihűlt állapotában) krumpli törővel összezúztam (a fazékban) és ezek után átpasszíroztam egy nagyméretű szűrőn. - Próbáltam a héját kimenteni, (a ribizlis módszerrel) de nem sűlyedtek le a magok az edény aljára, így sajnos kidobásra került. - A megmaradt 3,4 kg gyümölcsvelőhöz 1,5 kg cukrot és 1 citrom reszelt héját kevertem és lassú tűzön főztem, kb. 2 órát. Ekkor belecsavartam 2 db nagy citrom levét. Sajnos a sűrűsödés ekkor sem kezdődött el, ezért a tüzet lekapcsolva belekevertem 2 csomag Knorr "Dzsem kocsonyásító és tartósító"-t. Apró, bébiételes üvegekbe töltöttem (mivel ezt a passzírozott lekvárt a családom kisebb tagjainak szánom gyógyszerül) és fejjel lefelé fordítva hűtöm ki. Nagyon szép lett, de nekem kissé édes!

A következő, kb. 2-3 vödörnyivel a következő képen fogok elbánni. Felét ugyan úgy, este felfőzöm, (reggelig kihűl) de ekkor már belekeverem a cukrot. Most csak 30 dkg cukrot számolok 1 kg gyümölcshöz. NEM FOGOM PASZÍROZNI! Ismét kerül bele citromhéj és citromlé is. - Remélem, hogy a kocsonyásítót így elhagyhatom és nem vész kárba az igen csak finom gyümölcsháj sem. - A mennyiség másik felét hasonlóan fogom főzni, de 1:1 arányban teszek hozzá (dúsításul) apró kockákra vágott almát is. Ezt is hagyom darabosan, hogy dzsem állaga legyen.

Bocs' elütés/elírás történt! Természetesen nem "gyümölcsháj"-ra, hanem gyümölcshéjra utalok. :)

Egy ismerősöm tanácsára tettem kevés szilvavelőt és vörösbort is a bodzaléhez, így főztem meg lekvárnak. Isteni lett.

De jó, hogy ilyen élet van itt :-). Nagyon jó ötleteitek vannak, kár, hogy idén nem tudok főzni lekvárt, mivel nincs konyhám, de jövőre nem hagyom ki, többfélét is készítek majd.

Csak a fa bodza termése hasznáható evésre,lekvárfőzésre.Vesebeteg vagyok és a lekvárral télen helyettesítem a vízhajtó tablettát, heti két alkalommal.Főzés előtt az edénybe 10%-os ecetből fél decit teszek, erre teszem a bogyót és lassú tűzön főzöm.A többit úgy csinálom mint ti.Jó étvágyat hozzá

Fekete bodza Sambucus nigra Népies nevei. Bocfa, bodzabokor, bodzafa, csete, gyepűbodza. Leírása. Bokorrá vagy kis fává növő, évelő növény. Őshonos. Szára és hajtása belül üreges. Az üreget fehér bél tölti ki (szárából a gyerekek kócpuskát készítenek). A fiatal hajtások kérge zöld, később szürkésbarna, papírszerű, alatta zöld, rostos réteg található. Levelei 5-7 páratlan számú levélkéből állnak. Virágzata sárgásfehér, 10-20 cm átmérőjű, lapos tányérra emlékeztet. Május végétől júliusig virágzik. Termése feketeibolya színű, vörös levű. Összetéveszthetősége. A földibodzával és a fürtös bodzával lehet összetéveszteni. A földibodzánál a kellemetlen illatú, talajszint feletti rész minden évben elpusztul, ezért fás hajtást, szárat egyáltalán nem találunk. A fürtös bodzát termése és a szár bélszövete különbözteti meg a fekete bodzától. A fürtös bodzának vörös bogyótermése van és barna bélszövet tölti ki a szár üregét. Előfordulása. Kertekben, utak mentén, szemétlerakó-, törmelékes helyeken, réteken, bozótosokban, nitrogénben gazdag akácosokban, rontott erdőkben. Felhasználása. Szörp, alkoholos ital, méz, leves, színezőanyag, savanyúság, ecet készíthető belőle. Virágja sütve is fogyasztható. A hagyományos angol ketchup egyik fő alkotórésze. Az idős bodzahajtásokon néha egy gombafaj él (Hirneola auriculajudae), ami Kínában, Japánban kedvelt élelmiszer. Szörp készítéséhez csak teljesen érett, kocsány nélküli bogyókat használjunk fel. Jól keverhetők almával, birsalmával, és szilvával. Fontos, hogy a bogyókat felhasználás előtt magtalanítsuk, mivel a magvak gyengén mérgezőek. Vigyázat, nemcsak a magvak, hanem a levelek, az éretlen bogyók, a friss kéreg sambunigrin glikozidatartalma miatt mérgező. Görcsöket, hányingert okoz. Gyűjtési ideje. Június-július a virággyűjtés ideje. Száraz időt válasszunk. Augusztus-szeptemberben a teljes érésben lévő bogyókat gyűjtsük.

Sziasztok! Már a régi időkben is készítettek a magyarok bodzalekvárt, de a zöld részeket el kell távolítani a bogyó illetve a virág kis zöld kocsányát is, mert a bodza minden része mérgező kivéve a virágát és a bogyóját, nem összekeverendő a földi bodza - ritkább- a fekete bodzával -ami gyakoribb, mert a fekete bodza bogyóját lehet feldolgozni kockázatmentesen, bár egyes vélemények szerint ennek is megmarad főzés után is az enyhe hashajtó hatása is, dehát melyik lekvárnak nincs ilyen hatása? Amellett nagyon vitamindús tele antioxidánsokkal és ingyen van :)!

Régen nem irtatok erre a oldalra. Gondom a következő: magas bodzafáról szedtünk termést, de alacsonyabbról is, azok nagyobb szeműek voltak. Megfőztük a lekvárt, igy utólag olvassuk, hogy az un. gyalogbodza mérgező,/alacsonyabb növésü/ Most mi lesz? Szerintetek meg szabad azt majd ennünk, vagy nem ? Köszönöm, ha valaki gyorsan válaszolna, mert most egy kicsit lelki-nyomás alatt állunk :(

ildiko: szerintem a gyalogbodzának nem fás a szára. Ha fás szárú növényről szedtétek, akármilyen alacsony növésű is volt, az bokor, és nem lesz tőle semmi bajotok. De ha biztos akarsz lenni, egy növényhatározóban nézd meg a gyalogbodza és a fabodza különbségét.

Szia! Ha fás szárú növényről szedtétek akkor mindegy, hogy magas fa vagy bokor jellegű volt, valószínű rendes fekete bodzát szedtetek. Ha mégis gyalogbodza volt akkor sem kell megijedni, olvasd végig ezt: http://drinfo.hu/component/content/article/276-gyogynoevenylexikon/13590-egy-kis-pohar-bor-aldas-vagy-atok