Amikor végre beszabadulok a konyhába, persze nem egyszerű sós krumplit főzök vagy zöldséges rizst. Nem, nekem zsemlegombócot kell főznöm, amit eddig még soha. (Csendben megsúgom, hogy a főételhez ez illik a legjobban, a főétellel pedig már a következő Vkf. fordulóra készültem.) Meg is lett az eredménye, mert az íze ugyan nagyon jó, de a formája nem igazán hasonlít gombócokhoz. Azt hiszem, legközelebb kicsit több lisztet kell majd hozzátennem, hogy sűrűbb legyen a tészta.
A recept egyébként a Frank Júlia féle szakácskönyvemből való. (A szalonna természetesen kihagyható belőle, olajon is meg lehet pirítani a zsemlét.)

Hozzávalók:
4 zsemle
2-3 dl tej
2-3 evőkanál liszt
2 tojás
10 dkg füstölt kolozsvári szalonna
1 csokor petrezselyemzöld
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
só, őrölt fekete bors, szerecsendió
olaj

A zsemléket apró kockákra vágtam. A szalonnát is felkockáztam, kisütöttem a zsírját, kiszedtem belőle a pörcöt, félreraktam. A zsírban megpirítottam a zsemlekockákat, majd leöntöttem a tejjel és hagytam ázni.
A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágtam, az olajon megdinszteltem. A tojásokat felvertem, hozzáadtam a hagymát, a fűszereket, az apróra vágott petrezselyemzöldet, majd a szalonnapörcöt és végül a lisztet. Csomómentesre kevertem, majd összekevertem az ázott zsemlével is. Ha esetleg túl hígnak tűnik a tészta, további liszt hozzáadásával sűríthető, egy jó sűrű galuskatésztát kell összehozni.
Felforraltam a főzővizet, sót tettem bele. Miközben főtt, diónyira formáztam a gombócokat, majd a forrásban lévő vízbe raktam, és újraforrástól számított 15 percig főztem. Mivel a tészta nem volt elég sűrű, ezért kicsit ellágyult az egész, de az íze megfelelő, tehát van rá esélyem, hogy legközelebb jobban sikerül :-).
Bármilyen pörkölthöz illik köretként, vagy pl. vadashoz.