Mint már említettem, az utóbbi pár hétben igyekszem a főzések számát csökkenteni, mert sem időm, sem erőm nincs rá. Általában az anyu főztjét esszük, de néha azért nekem is le kell tennem valamit az asztalra. Ez nem mindig egyszerű, mivel minden egyéb mellett most még a munkám is teljes embert, sőt néha másfél embert kíván, így sokszor nagyon fáradtan és/vagy nagyon későn érek haza. Így jártam hétfőn is, amikor a másodállásomból hazaértem, már nagyon fáradt voltam. Ráadásul a férjem sem volt még otthon, így a gyerekkel foglalkoztam inkább főzés helyett. Aztán amikor a férjem hazajött, kiderült, hogy másnap ő aránylag korán hazaér, így rögtön lecsaptam rá, hogy akkor neki kéne főznie kedden, ne kelljen nekem még a gyerek lefektetése után nekiállni. Azt mondta, jó. Elkezdtem mondani, hogy kell gombapaprikást készíteni. Nagyjából a paprikánál tartottam, amikor megállított, hogy ezt le kell írni. Leírtam és elmondtam mindent. Előkészítettem a tésztát is, amit meg kell főzni mellé.

Másnap felhívtam, mi a helyzet. Azt mondta, hogy a paprikás kész, kicsit csomós lett, de amúgy jó. A tésztát épp főzi. Megnyugodtam, talán nem halunk éhen :-). Hazaérve megnéztem, mit produkált. A paprikás tényleg kicsit csomós lett, vagy túl sok liszt került bele, vagy egyszerűen csak a tejföl csomósodott össze, de ez az élvezeti értékén nem sokat változtatott, az íze jó volt. A tésztafőzés mintha kicsit nehézkesebben ment volna :-). Először is elővett szegénykém egy kisebb lábost, amiből elég hamar ki akart futni a víz. Akkor átöntötte az egészet a legnagyobb lábosunkba, abban főzte meg. Mondtam neki, hogy tésztát fazékban szoktunk főzni, legközelebb talán azzal próbálkozzon. Miután a tészta megfőtt, nem vett elő tésztaszűrőt, hanem úgy öntötte le róla a vizet, mint ahogy a krumpliról szoktuk, fedőn keresztül. Ez meg is látszott rajta, kicsi víz maradt alatta, de nem volt vészes, ehető lett. Viszont olyan mennyiséget megfőzött, ami egy egész hadseregnek elég lenne, így még vagy két napig megvan a vacsoránk, csak kell rá sajtot reszelni, vagy megehetjük lekvárral is, mivel sima szélesmetéltet készítettem ki.

Összességében azt mondhatom, hogy első próbálkozásra nagyon szuper eredmény lett, meg is dicsértem, hogy milyen finomat főzött :-). Eddig még csak bográcsos főzésekben vett részt, meg krumplipürét készített, ja, meg tojásrántottát, ahhoz nagyon ért. Most már felsorakozott a repeortárba a gombapaprikás is :-).