Korábban már említettem, hogy nem nagyon rajongunk a tiramisuért, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem ennénk meg. Amikor múltkor megláttam Pacemakernél a képet, azonnal elkértem tőle a receptet, mert megbízható forrásból akartam :-). Kapóra jöttek ma a vendégek, akiknek elkészíthettem egy nagy adagot, már alig van belőle. Mivel Pacemaker receptjeiben eddig még sosem csalódtam, egyértelmű volt, hogy (majdnem) 100%-osan betartom, amit írt. Amin változtattam: ő mandulalikőrt írt, én rumaromát használtam, leginkább azért, hogy egyáltalán ne legyen benne alkohol, meg amúgysem volt itthon semmi mandulás.

Hozzávalók:
50 dkg mascarpone krémsajt
2,5 dl habtejszín
5 dkg porcukor
10 dkg kristálycukor
4 dkg vaníliás cukor (4 csomag, az egyik Bourbon vaníliás)
3 tojás
20 dkg babapiskóta - a 40 darabból 1,5 maradt ki
1 evőkanál rumaroma
6-8 adag főzött kávé - a receptben ennél több van, de az én kávéfőzőm filteres (mivel nem sűrűn iszunk kávét, akkor sem főzöttet, most használtam kb. harmadszor), és az abban főtt kávé "hosszabb" és gyengébb, így nagyjából 6 adag fogyott el belőle
kakaópor
egy kb. 20x25 cm-es edény, ami 5-6 cm magas - nálam ez egy kerámia sütőtál volt

Megfőztem a kávét, hagytam kihűlni. A tejszínt a porcukorral kemény habbá vertem. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét a kristálycukor felével kemény habbá vertem, a sárgáját a kristálycukor másik felével és a vaníliáscukorral alaposan kikevertem, közben hozzáadtam a rumaromát is. Az így kapott krémeket egy nagy tálban kézi habverővel összekevertem, hozzáadva óvatosan a mascarponét. Nem kellett túl sokáig keverni, így nem tört össze a hab, viszont szép, egynemű krémet kaptam.
Az edény aljára raktam a babapiskóta felét, ráöntöttem kb. 3 adag kávét. A babapiskóta jelen esetben Manner volt, nem akartam kockáztatni valami gagyival, és jó választás volt, mert egy pillanat alatt magába szívta a kávét, viszont nem ázott el. Rálapátoltam a krém felét, elegyengedtem. Jött a következő réteg babapiskóta, arra is öntöttem kb. 3 adag kávét, majd a krém másik felét szépen elsimítottam rajta. A végén egy teaszűrő segítségével megszórtam az egészet kakaóval. Beraktam a hűtőbe, pár órát állt,  elég tisztességesen megdermedt a krém. Nem lett olyan állaga, mint mondjuk az étteremben, de nem lehetett rá panaszunk. A fénykép nem sikerült túl jól, mert nem vagyok valami jó fotós (lenne mit tanulni), meg kicsit  csáléra sikerült vágni ,  de az ízével mindenki meg volt elégedve.