Bátyám születésnapját ünnepeltük tegnap. Néhány hete megtudtam a sógornőmtől, hogy a bátyám kedvence a máktorta. Mikor kiderült, hogy nálunk ünneplünk, eldöntöttem, hogy sütök neki máktortát, de fogalmam sem volt, milyen az. Ezért aztán jól körülnéztem a neten, és találtam is több receptet, ezek közül Moha receptje volt a legszimpatikusabb.
Hozzávalók:
tésztához:
35 dk mák
10 tojásfehérje
35 dkg cukor
fehér krémhez:
3 dl tej
3 ek búzadara
10 dkg vaj
7 dkg porcukor
citrom reszelt héja
vaníliaaroma
meggyes krémhez:
két üveg meggy (egy nagyobb, egy kisebb, a meggyszörp készítésekor tettem el lé nélkül)
60 gr étkezési keményítő
reszelt citromhéj
őrölt fahéj
3 ek cukor (ez nekem kicsit soknak tűnt, a meggy savanyúságától függően változhat)
A mákot megdaráltam. Sütőpapírból kivágtam 4 db 26 cm átmérőjű kört (a tortaformának megfelelően).
Beizzítottam a sütőt 180 fokra. A tojásfehérjéből kemény habot vertem robotgép segítségével, a cukrot fokozatosan adagoltam hozzá. Utána óvatosan belekevertem a darált mákot is. Négy egyenlő részre osztottam a masszát. A tortaformába raktam egy papírt, ráöntöttem a masszát, egyenletesen elterítettem, betettem a sütőbe kb. 20 percre. Mikor megsült, levettem a tortaforma karimáját, a papírt a munkalapra húztam és hagytam hűlni. A másik három lappal is ugyanúgy tettem. Azt tapasztaltam, hogy ahogy telik az idő, a hab kezd összeesni, és mintha mindig kevesebb masszám lenne (ez csak a látszat volt, mert igazából ugyanakkora lett minden lap). A későbbiekben még leírt tapasztalatok alapján viszont elképzelhető, hogy ha legközelebb sütök ilyen tortát, akkor egyszerre csak két lapnyi masszát készítek el, hogy ne essen annyira össze.
Míg sültek a lapok, elkészítettem a krémeket. A fehér krémhez a tejből és a búzadarából tejbegrízt főztem, majd hagytam hűlni. A vajat a porcukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam a tejbegrízt, a vaníliaaromát és a citromhéjat is.
A meggyet tésztaszűrőbe tettem, felfogtam a levét, kiegészítettem 3 dl-re vízzel (nem kellett hozzá sok). A léből és a keményítőből a cukorral, citromhéjjal, fahéjjal sűrű krémet főztem, majd a végén hozzáadtam a meggyet is. Ezt is félreraktam hűlni.
Ez után jött a legnehezebb rész. A lapokat megfordítottam, levettem róluk a sütőpapírt, a legszebbet félreraktam a torta tetejére. Egy tortaalapra fóliát helyeztem, arra az első lapot, rá a meggyes krém felét. A következő lapot, majd a fehér krémet. A harmadik lapot, a meggyes krém másik felét. Végül a negyedik lapot. Szórtam rá színes cukrot, lefedtem, és betettem a hűtőbe másnapig. (Ha porcukorral akarjuk megszórni, azt csak felvágás előtt, mert a hűtőben benedvesedik és csúnya lesz.)
A lapokkal meggyűlt a bajom, ennek több oka is lehet. Az egyik a már említett hab-összeesés, mivel az első lett a legszebb, lehet, hogy a többi azért szakadt annyira, mert nem volt olyan kemény a hab, amikor betettem a sütőbe. Az is lehet, hogy az első sült meg legjobban, mert utólag vettem észre, hogy az 190 fokon sült 20 percig, 180 fok helyett. És a harmadik ok, ami eszembe jutott (és valószínűleg ez az igazi), hogy az első tudott legjobban kihűlni, és a többi bár hidegnek tűnt, még nem volt egészen hideg, és ezért szakadtak. Szerencsére a végén nem volt túl feltűnő, hogy ennyit kínlódtam az összeállítással (de persze az látszik, hogy túl nagy rutinom nincs a tortasütés terén - még), és az íze kárpótolt mindenkit. Igazán jól sikerült, aki a családban szereti a meggyet és a mákot, mindenki dicsérte. A bátyám különösen.
