Az utóbbi időben anyu olyannyira túlzásba vitte a főzést, hogy szólnom kellett neki: én is szeretnék néha a családomnak készíteni valami ebéd-féleséget. Különösen, hogy a kelkáposztát már a múlt héten megvettem, és ideje lenne felhasználni. Ma jutottam el odáig, hogy főzhettem.
A kelkáposztát egyébként nem annyira szereti kis családom, de a "virslis leves"-t a gyerekek is szeretik, meg az apjuk is. Így aztán ma azt főztem, a kisebbik délben jó nagy tányérral bevágott belőle, remélem, estére a nagyobbik is ezt fogja tenni.
Hozzávalók:
kb. 15-20 dkg kelkáposzta (ez egy kisebb fej fele volt a külső levelek és a torzsa eltávolítása után - a másik felét valószínűleg nekem kell majd megennem valamilyen formában)
2 db krumpli
4 db virsli
olaj, pirospaprika, só, ételízesítő (natúr, só nélküli)
2 csapott ek liszt
fél dl tej
kb. 2 dl tejföl
A fazékban kevés olajat forrósítottam, beletettem a lisztet, megpirítottam. Levettem a tűzről, szórtam rá kb. egy teáskanálnyi pirospaprikát, elkevertem, majd felöntöttem 1,5 l hideg vízzel. Visszatettem a tűzre.
Beleraktam a felkockázott krumplit és a felvágott kelkáposztát (elég kicsire vágtam ezt is, hogy a gyerekek könnyen megbirkózzanak vele). Megsóztam és tettem bele natúr ételízesítőt. Kb. 10 percig főztem.
Beletettem a karikára vágott virslit, majd lehúztam a tűzről. Beleöntöttem egy kis hideg tejet, ezzel lehűtöttem annyira, hogy ne kapja össze a tejfölt. Belekevertem a tejfölt is és visszatettem a tűzre. Néhány percig még főztem, majd kizártam és tálalásig fedő alatt tartottam. Jó sűrű, szinte egytálétel-jellegű leves lett belőle.