A kenyérsütő gépem már jó néhány éves, és az utóbbi időben szinte napi használatban van. Ez meg is látszik rajta, ősszel azt hittem, végleg feladja a küzdelmet, de egyelőre még tartja magát. Muszáj neki, mert most nem lenne pénz újra. Igaz, nem sütésre használom, hanem csak dagasztásra, de arra nagyon jó. Volt eddig. Mostanában ugyanis egyre gyakrabban veszíti el az egyik keverőlapátját, a lapátot tartó rúd nemes egyszerűséggel kiesik a helyéről. Mosogatás közben ez nem gond. Viszont a tészta összekészítése közben annál nagyobb.
Ma is elővettem a tartályt, szépen belekészítettem a zsemle hozzávalóit, megemeltem a tartályt, hogy beteszem a gépbe, erre kiesett az egyik lapát, a víz meg elkezdett folyni. Gyorsan visszadugtam a rudat, és azon gondolkodtam, hogy kéne berakni a gépbe a tartályt úgy, hogy ne okozzon kárt, és működjön is. De ahogy újra megemeltem (hiába tartottam kézzel), újra kiesett, és folyt tovább a víz. Én meg persze káromkodtam. Szerencsére egyedül voltam. Végül nagy nehezen sikerült bevarázsolni a tartályt a gépbe, de fogalmam sem volt, mennyi víz folyt ki. Öntöttem bele vagy másfél decit és elindítottam a dagasztás programot. Néhány perc múlva ránéztem, és láttam, hogy az egyik lapát nem forog, azt beigazítottam a helyére, azt is láttam, hogy még kell víz, öntöttem még bele. Aztán reménykedtem, hogy több nehézségem nem adódik a zsemlék megsüléséig.
Reményem hiábavaló volt, mert miért ne romlana el, ami el tud romlani? Mire odáig jutottam, hogy süthetem a zsemlét, a tészta majdnem kifutott a gépből. Még időben elkaptam, de annyira ragacsos volt, hogy szerintem még simán 10 dkg lisztet felvett, mire megküzdöttem vele. Pedig már eredetileg is 65 dkg volt benne - bár ekkora mennyiségnek nem illenék kifutni. Aztán csak sikerült megformáznom a 10 db zsemlét, és persze meg is sütöttem. Finom lett, de mert volna nem finom lenni, biztos kivágtam volna az egészet ennyi mérgelődés után.
Még egy kis morgolódás mára, ha már így belejöttem :-). Elgondolkodtam a múlt héten meg ma is, hogy mire jók a porok? Nem elsősorban a levesporokra gondolok, bár azokat sem szoktam használni, hanem a sütemény- és egyéb porokra. Pl. arra, hogy mi a fenének vesznek az emberek tejberizs-port? Vagy muffin-port? Mennyivel tart több ideig normális tejberizst főzni meg normális muffint összekeverni? Szerintem nagyjából pár perc különbség lehet. Ha meg valaki egész nap otthon van, végképp nem értem, hogy miért nem csinálja normálisan a dolgokat. Akkor legalább tudná, mit ad a gyerekeinek.
Persze ez mindenkinek magánügye, csak én nem értem.
