Alapjában véve szeretjük a nyúlhúst, de valahogy a combján kívül az összes többi része lassan fogy el. A hátát a szárazsága miatt nem nagyon esszük, a mellét meg a csontossága miatt. Így aztán, amikor egy egész nyulat főztem meg jó fokhagymásan, ezeket a részeket külön kivettem, és kicsontoztam. Aztán ledaráltam, összekevertem két tojással és kevés rizzsel.
A paradicsomleveshez is maradékot használtam, ugyanis volt még a spájzban egy fél üveg házi paradicsomlé. Mivel csak egy napra kellett főznöm, ez bőven elég volt egy kevés leveshez. A szokásos módon készült a leves: olajon megpirítottam egy csapott evőkanálnyi lisztet, majd lehúztam a tűzről és tettem bele kevés pirospaprikát, elkevertem. Visszatettem a tűzre, ráöntöttem a paradicsomlevet és annyi hideg vizet, hogy kb. egy liter legyen belőle. Csipetnyi só és kb. két csapott evőkanálnyi kristálycukor is került bele. Miközben felfőtt, elkészítettem a húsgombócokat: teáskanálnyi masszát golyóvá formáztam. A csak gyöngyöző levesbe tettem a gombócokat, és hagytam kb. 15 percig főni, amíg a rizs megpuhult. Finom, sűrű leves belőle, amivel két legyet ütöttem egy csapásra: a paradicsomlevest mindenki szereti (különösen húsgombóccal), és senki nem fog nyávogni, hogy csontos nyúlhúst kell ennie.
