Délután a gyerekek nagymamánál voltak, mi meg Sz.-val nekiálltunk mandulát pucolni (ezt máskor nem nagyon lehet, ha alszanak, akkor túl hangos lenne, ha ébren vannak, akkor meg széthordanák a mandulát is, a héját is). Megpucoltunk kb. fél kilót (nettó), nagy részéből sós mandulát készítettem. Csak azért nem mindből, mert akkor mind elfogyna pillanatok alatt. Persze van még bőven mandula, szerintem még kb. tízszer annyi, amennyit most megpucoltunk, tehát az idén télen lesz még sós mandula-készítés máskor.
A megpucolt mandulára forró vizet öntöttem pár percre, majd leöntöttem róla, és lehúzgáltam a barna héját. Hagytam megszáradni (konyharuhával segítettem is), olajos kézzel "összefogdostam", majd sóval megszórtam, és újra "összefogdostam". 200 fokos sütőben kb. 15 percig pirítottam. Isteni lett.