Múlt héten négy liter tejből készítettem sajtot, így töménytelen mennyiségű íróm maradt. Lefagyasztani nem tudom, mert tele a fagyasztó, így aztán három napja sütök. Pénteken virslis muffint készítettem kefír helyett íróval. Ma kenyeret sütöttem tej+víz helyett íróval. Utána (közben) pedig ezt a casatiellot, amit a NoSalty oldalon találtam valamelyik nap.
Hozzávalók:
kb. 5 pohár finom liszt (kicsit kevesebb)
1 csomag (7g) porélesztő
1 pohár (2,5 dl) langyos író
1 tk só
1 ek cukor
2 nagy tojás
16 dkg vaj
sajt felkockázva (nagyjából 2 dl-nyi, de amennyi jólesik)
szalámi felkockázva, megpirítva (ízlés szerint)
Fél pohár lisztet összekevertem az élesztővel és az íróval, majd letakarva hagytam állni egy óráig. (Közben odakészítettem a kenyeret is.) Felkockáztam a sajtot (füstölt trappista és mozzarella) és a szalámit (mediterrán jellegű), a szalámit nagyon pici olajon megpirítottam. Az élesztős keverékhez egy óra után hozzáadtam 3,5 pohár lisztet, a sót, a cukrot, a tojásokat kicsit felverve. Összedolgoztam (hogy összeálljon), majd újra lefedtem, és hagytam 10 percig pihenni.
A vajat kockákra vágtam, és alaposan, kis adagokban hozzáadtam a tésztához. Kézzel dagasztottam, nagyjából negyed óráig tartott, szépen össze lehetett dolgozni. A vége felé adtam még hozzá lisztet, a fél pohárnyi nem kellett hozzá, annál kevesebb is elég volt, hogy szépen elváljon a tál falától. Hozzákevertem a sajtot és a szalámit. Letakartam és hagytam kelni bő egy órát.
(Időközben megsült a kenyér). Egy tortaformába sütőpapírt vágtam, az oldalára is, beleraktam a tésztát és még hagytam egy picit kelni. Közben a sütőt 200 fokra állítottam. A nagy tortaformát használtam, ami hiba volt, mert elterült benne a tészta, legközelebb majd kisebbet fogok. Talán majd a jénaimat, meglátom.
A 200 fokos sütőben sütöttem 20 percet, majd lejjebb vettem 165 fokra, és még 15 percig benne hagytam.
Melegen nagyon törik, érdemes konyharuhával letakarva a formában hagyni egy pár percig, majd kifordítani belőle. Az alakja nem lett szép, de az íze igen. Egy kevés vaj rákenve, hozzá hideg tej, és kész az isteni reggeli/vacsora.
Egy kicsit időigényes a dolog, de néha megéri, mert tényleg nagyon finom.
