Gigi a konyhában

Volt egy nagy adag aszalt és kandírozott gyümölcsöm, amelyek már kicsit megkeményedtek (aszalt sárgabarack, kandírozott kiwi, aszalt szilva), úgy gondoltam, ideje felhasználni. Először gyümölcskenyeret akartam sütni, de aztán az egyszerűbb megoldást választottam.

Hozzávalók:
15 dkg puha vaj
15 dkg finom liszt
10 dkg barna cukor
2 tojás
1 tk sütőpor
vanília kivonat
rum, tej
aszalt gyümölcsök, arany mazsola

A aszalt és kandírozott gyümölcsöket rumos tejbe áztattam. Amikor megpuhultak, apróra vágtam.

A muffin hozzávalóit összekevertem (először a nedveseket, aztán a szárazakat), majd hozzákevertem a gyümölcsdarabkákat, valamint 4 ek rumos tejet. A muffinsütőbe papír kapszlikat tettem, abba kanalaztam a masszát.

200 fokon kb. 20 percig sütöttem.

A fele azonnal elfogyott, úgy tűnik, ez egy jó felhasználási módja az aszalványoknak.

Volt egy nagy adag aszalt és kandírozott gyümölcsöm, amelyek már kicsit megkeményedtek (aszalt sárgabarack, kandírozott kiwi, aszalt szilva), úgy gondoltam, ideje felhasználni. Először gyümölcskenyeret akartam sütni, de aztán az egyszerűbb megoldást választottam.

Hozzávalók:
15 dkg puha vaj
15 dkg finom liszt
10 dkg barna cukor
2 tojás
1 tk sütőpor
vanília kivonat
rum, tej
aszalt gyümölcsök, arany mazsola

A aszalt és kandírozott gyümölcsöket rumos tejbe áztattam. Amikor megpuhultak, apróra vágtam.

A muffin hozzávalóit összekevertem (először a nedveseket, aztán a szárazakat), majd hozzákevertem a gyümölcsdarabkákat, valamint 4 ek rumos tejet. A muffinsütőbe papír kapszlikat tettem, abba kanalaztam a masszát.

200 fokon kb. 20 percig sütöttem.

A fele azonnal elfogyott, úgy tűnik, ez egy jó felhasználási módja az aszalványoknak.

Hónapokkal ezelőtt láttam meg TücsökBogár-nál a gumicukor "receptjét", és már akkor eldöntöttem, hogy el fogom készíteni, mivel a gyerekeim imádják a gumicukrot, csak én nagyon szigorúan mérem ki nekik az adagokat, mivel nem szeretek mesterséges cuccokat beléjük tömni. Sajnos csak most jutottam el odáig, hogy tényleg elkészítem, de megérte várni rá, mert nagyon finom lett, a gyerekeknek (és az apjuknak is) nagyon ízlik.

Három színből készítettem, a tejes részt kihagytam. És eléggé leegyszerűsítettem a formáját, mivel nincsen itthon olyan kicsi kiszúróm, amivel szép lett volna, és amúgy sincs túl sok időm ilyesmivel bíbelődni.

Hozzávalók:
fél liter 100%-os almalé
fél liter 100%-os narancslé
fél liter 100%-os piros gyümölcs lé (erdei gyümölcsök, eper, málna)
3 csomag zselatin

Cukrot nem tettem bele, nem tartottam szükségesnek.

A narancslével elkevertem egy csomag zselatint, a piros gyümölcs lével is, természetesen két külön lábosban. Kevergetés közben felforraltam, majd miután kizártam a gázt, kavartam egy-két percig, hogy ne kelljen "lehabozni", így szép tiszta maradt. Beletöltöttem a két levet két lapos edénybe, kis hűlés után betettem a hűtőbe néhány órára.

Ekkor elkevertem az almalevet egy csomag zselatinnal, felforraltam, kicsit kavartam még, hogy ne legyen habos. Míg hűlt, feldaraboltam a piros és sárga zselét kockákra, belepakoltam egy mélyebb tálba, majd a kihűlt almás zselét ráöntöttem, és betettem a hűtőbe néhány órára.

Amikor már elég kemény volt, csíkokra vágtam (az egyszerűség kedvéért). Egy nagy tálnyi lett belőle, nagyon intenzív gyümölcs íze van. (A fényképek minőségéért bocs, mobillal és vakuval készültek.)

Eddig egyszer főztem gerslit (árpagyöngy) köretnek, és mivel bejött, úgy döntöttem, gyakrabban fogom használni. Kb. egy hete főztem belőle egy nagyon finom vacsorát.

Hozzávalók:
egy csésze gersli
két kisebb fej hagyma
kb. 30-40 dkg sertéslapocka
kb. 15 cm-nyi füstölt kolbász
olaj, só
1,5-2 dl tejszín

Kevés olajat megmelegítettem, a gerslit megforgattam benne, majd két csésze vízzel felöntöttem, megsóztam és megfőztem.

A kolbászt felszeleteltem, olajon megpirítottam. Az apróra vágott hagymát megdinszteltem benne. Hozzáadtam a kockára vágott húst, megpirítottam. Felöntöttem vízzel, megsóztam és készre főztem. Hozzáadtam a tejszínt és egy-két percig még főztem. Végül összekevertem a kész gerslivel.

Szombaton az idei év első bográcsozását vittük véghez, pörkölt készült őzcombból és marhalábszárból. Úgy gondoltam, desszertnek jó lesz egy kis citromos finomság, amit már elég régen készültem megsütni, de csak most került rá sor. A recept a Szakácsok könyvéből való, és azt hiszem, nem utoljára készült, ugyanis sikere volt a gyerekek és a felnőttek között is. (Fénykép persze nincs a már említett okok miatt.)

Hozzávalók:
az omlós tésztához:
187 gramm vaj
1 csapott tk só
1 kis tojás sárgája
1 csapott tk porcukor
0,5 dl tej
25 dkg finom liszt

a citromkrémhez:
3 nagyobb citrom héja
160 ml frissen facsart citromlé (ez nagyjából a három citrom leve)
23 dkg porcukor
4 tojás
30 dkg vaj

A hozzávalókból két db tortára elegendő tészta készül, a másik felét én lefagyasztottam, de hűtőben is eláll egy-két napig.

Összedolgoztam a tészta hozzávalóit, majd fóliába csomagolva hűtőbe tettem. A recept szerint legalább két órára, de nekem ennyi időm nem volt, kb. egy órát volt hűtőben.

Elővettem a pitesütő formát, és a kb. 3 mm-esre kinyújtott tésztát belesimítottam, lenyomkodtam a sarkokat, majd a peremen túlnyúló részeket levagdostam. Megszurkáltam a tésztát és hűtőbe tettem.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A tésztára vágtam egy sütőpapírt, erre száraz babot tettem, és kb. 18 percig sütöttem. Majd levettem a babot és a papírt, és további 5 percig hagytam még sülni. Kivettem a sütőből, és simán ki tudtam emelni a formából, rácson hagytam hűlni. (A kiemeléssel azért óvatosan, hasznos lehet egy alacsony peremű szétszedhető tortaforma.)

A krémhez a citrom héját és a porcukrot összedolgoztam kézzel, majd hozzáadtam a tojásokat és kézi habverővel összekevertem. Beleöntöttem a citromlevelet, majd gyöngyöző víz felett folyamatosan kevergetve addig melegítettem, míg össze nem sűrűsödött. A könyv szerint ez kb. 82 foknál történik meg, nekem nincs hőmérőm, érzésre dolgoztam.

Levéve a tűzről leszűrtem, majd hagytam hűlni (kb. 60 fokig, megint csak érzésre). Hozzáadtam a darabokra vágott puha vajat, és gépi habverővel hosszú percekig krémesítettem, nagyjából 5-10 percig, nem mértem, de szép sima, sűrű krémet kaptam.

Beleöntöttem a kész tortalapba és hűtőbe tettem tálalásig. Igazán intenzív citromízű torta lett.

Ezt a tortát egyáltalán nem terveztem sütni mostanában, nem is otthon készült. Ma anyuéknál volt az ebéd, és anyu akarta megsütni, kapóra jöttem neki segítségnek. Aztán a végén az egészet én készítettem, ő csak a sütőt kezelte, meg kettévágta a piskótát.

Fénykép nemcsak azért nincs, mert nem itthon voltam, hanem azért sem, mert a múlt héten feltörték a kocsinkat, és többek között a fényképezőgép is odalett. Egyelőre nem fogjuk tudni pótolni, de majd mobillal megpróbálok használható képeket készíteni, ha lesz rá lehetőség.

Hozzávalók:
az omlós tésztához:
9 dkg vaj
17,5 dkg liszt
1 tojás
7 dkg cukor

a töltelékhez:
1,25 dl meggylé
2 tk étkezési keményítő
40-45 dkg magvalt meggy (nálunk fagyasztóból)

a piskótához:
5 tojás
5 ek porcukor
4 ek liszt
1 ek kakaópor
1 tk szalakáli

2 ek cukor + kb. 4 ek víz a sziruphoz
fél csomag piros tortazselé por, 1 dl víz, 1 ek cukor a zseléhez
tetejére csokiforgács
5 dl tejszín + 2 ek cukor a mázhoz

a forma kikenéséhez zsír + liszt

A torta nagyjából a Mester kiadó kártyája alapján készült, de szokásomhoz híven, nem ragaszkodtam hozzá teljesen, szerintem ott kissé túl van bonyolítva az egész.

Először összeállítottam az omlós tésztát, belenyomkodtam a tortaformába és kb. 20 perc alatt 180 fokon megsütöttem.

Közben összeállítottam a piskótát, azaz felvertem a tojás fehérjét kemény habbá egy ek cukorral, a tojás sárgáját habosra kevertem a többi cukorral és a kakaóporral. A két masszát összeöntöttem, beleraktam a lisztet és a szalakálit, összekevertem, majd a zsírozott-lisztezett tortaformába öntöttem. 180 fokon ez is kb. 20 perc alatt megsült, tűpróbával ellenőriztük.

Amíg a piskóta hűlt, elkészítettem a zselét: a port összekevertem a vízzel és a cukorral, majd felforraltam. Kevergetve hűtöttem, majd amikor már megkeményedett, rákentem az omlós tésztára.

Elkészítettem a cukorból és a vízből a szirupot. A kettévágott piskóta egyik lapját rátettem a zselés omlós lapra, megöntöztem a sziruppal.

A töltelékhez a meggylevet felforraltam a keményítővel, majd hozzákevertem a meggyhez, és hagytam hűlni.

A tejszínt kemény habbá vertem. A szirupos lapra kentem nagyjából a harmadát, majd erre rákanalaztam a meggy nagy részét, de vigyáztam, hogy ne menjen vele sok lé. Erre ment a második lap, majd a többi tejszínhabbal körbekentem a tortát, és a tetejére is jutott jócskán. Ez után a maradék meggyel körberaktam a tortát, hogy minden szeletre jusson egy szem meggy. Végül étcsokoládét reszeltem a tetejére. Majd betettem a hűtőbe tálalásig.

Tavaly én is csatlakoztam az Erdélyi Konyha Kalendárium szerzői csapatához, és elküldtem néhány receptemet a szerkesztőknek. Aztán ahogy eljött az újév, vártam, hogy megérkezzen hozzám is a 3 példány. De csak nem jött. Olvastam, hogy másoknak sem, ez kicsit megnyugtatott. Azt is olvastam, hogy a kiadó újra elküldi mindenkinek, így újra reménykedni kezdtem. Majd jöttek a hírek innen is, meg onnan is, hogy megérkezett a várva várt csomag, de hozzám még mindig nem. És eljött az idő, amikor végleg lemondtam róla. Tudom, hogy nem a szerkesztők és nem is a kiadó tehet róla, hogy én nem jutottam hozzá a várva várt példányokhoz. Tudom, hogy valamelyik posta a bűnös, vagy a román, vagy a magyar, vagy esetleg mindkettő. És tudom, hogy nem lehet tenni ez ellen semmit. De azért sajnálom, hogy így jártam.

Ha Erdélyben laknék, persze már rég megvettem volna magamnak, de mivel ide Érdre csak postán tudják eljuttatni, inkább meg sem rendelem, mert nem bízhatok benne, hogy megérkezik. Csak abban reménykedem, hogy a második postázásért a kiadó kapott valami kártérítést a bűnös postától, mivel az már bizonyítható, ajánlva lett feladva. Legalább nekik ne származzon több káruk az alkalmatlan szolgáltatók miatt. Én már úgyis bosszankodtam annyit a posta miatt, hogy ez az eset nem ront sokat a helyzeten, ha lehet, elkerülöm őket messziről.

Sioppeia-tól kaptam az alábbi díjat:

Köszönöm szépen! Nagyon meglepődtem, és nagyon örültem :-).

A kötelezettségek:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzésteszed a Liebster Blog képet, és másold be ezt az útmutató.

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodj, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Akiknek továbbadom:

- Areniel

- BeckZsu

- kisvirág

(Beck Zsunál nem tudok kommentelni, remélem, jársz erre mostanában :-) )

Gondolom, a gasztrobloggerek nagy többsége hallott már a vásárról, és biztosan sokan ki is látogattak. Még holnap megteheti mindenki. Mi ma jártunk ott. A belépőt ugyan kicsit sokalltuk (1900 Ft/fő), de már annyira szerettem volna tisztességes termékeket kóstolni és vásárolni, hogy kiálltunk a magunk kb. 10 perces sorát, és megvettük a jegyeket.

Benn épp akkor nagy tömeg gyűlt össze, de pár perc múlva normalizálódott a helyzet, és tisztességesen lehetett közlekedni és nézelődni. Több dolgot megkóstoltunk, pl. csokit, mézeskalácsot, disznósajtot, szalámikat, és néhány dolgot vásároltunk is. Az árak számomra nem tűntek magasnak, különösen akkor nem, ha figyelembe veszem a minőséget. Persze volt, amit így is elérhetetlenül drágának találtam, de alapvetően úgy éreztem, hogy nem szálltak el a kereskedők, ezek a termékek ennyit érnek. Jól bevásároltunk (igaz, a többszörösét is el tudtuk volna költeni), ennek köszönhetően ma vacsorára a következő dolgokat lehetett választani (mindenki mást evett):

-székely véres disznósajt (nem tudom, miért székely, mert Magyarországon gyártják, de tény, hogy isteni finom)
- csíkmadarasi parenyica
- Cserpes joghurt és túró rudi
- mézeskalács (gyönyörű pillangókat vettünk a fiúknak, egyébként a szomszédunk sógora készíti, így volt már hozzá szerencsénk, karácsonyra szoktak kapni a gyerekek egy gyönyörű - és nem mellesleg finom - csomagot)
- csabai kolbász (csemege és csípős)
- csabai füstölt szalonna (apu szerint ezt vétek lenne elrontani tükörtojással, így finom, ahogy van - egyetértek vele)
- tehéngomolya
- eperszörp
- szilvalekvár

Most néhány napig tobzódhatunk az ízekben, aztán kereshetjük a termékek fellelhetőségét. Nehéz lesz, itt a környéken nem nagyon lehet ilyeneket kapni, bár a város már próbálkozik, időközönként itt is tartanak olyan vásárokat, ahová csak ilyen minőségű termékeket engednek.

Nem szoktam hagyományos fánkot sütni (meg nem hagyományosat sem). Egyrészt, kicsit macerás a kiszaggatással, másrészt meg az olajban sütést nem nagyon kedvelem. Viszont kipróbáltam volna valami újat, ehhez jó apropó volt a legújabb Vkf. kiírás. Körülnéztem hát a receptjeim között, és rátaláltam a Reader's Digest: Titkok nagymama konyhájából c. kötetében a sváb fánkra, ami nagyon szimpatikusnak tűnt. Meg is sütöttem, el is fogyott nagyon hamar. A szilvapüré persze ráadás volt, de annak is volt legalább akkora sikere, mint a fánknak, igazából együtt alkottak tökéletes párost.

Hozzávalók:
fél liter tej
12,5 dkg vaj
25 dkg liszt
5 tojás
1 csipet só
szóráshoz: őrölt fahéj, porcukor
szilvapüréhez:
kb. fél kg szilva (a fagyasztóból vettem ki)
kb. 10 dkg barnacukor
őrölt fahéj
1 ek kukoricakeményítő

+ 8 db felfújtforma (a sváb fánkhoz van külön sütőforma, az nagyobb, abból 4 db kell)

A tejet felforrósítottam, közben a vajat egy másik edényben felolvasztottam.

Összekevertem a lisztet a tojásokkal és a sóval (persze kézimixert használtam), majd hozzákevertem a forró tejet. Végül a még meleg olvadt vajjal is összedolgoztam.

A sütőformákat alaposan kikentem vajjal (ez fontos, mert ha nincs benne elég zsiradék, könnyen leragad), majd megtöltöttem a masszával. A 180 fokosra előmelegített sütőben nagyjából 35-40 percig sütöttem, míg aranybarna nem lett a teteje. Gyönyörűen megemelkedtek, persze fotózásra már kicsit összeestek.

Miközben sült, elkészítettem a szilvapürét.

A szilvát botmixerrel nagyjából pépesítettem. Nem baj, ha kicsit darabos marad, nem kell teljesen szétveretni. Hozzáadtam a barna cukrot és a fahéjat, majd egy fazékban néhány percig főztem.

A kukoricakeményítőt egy-két evőkanál vízzel összekevertem, hogy csomómentes legyen, majd beleöntöttem a rotyogó szilvába, és még vagy két percig főztem.

A frissen kisült fánkokat fahéjas porcukorral szórtam meg, majd kiöntöttem a formából, a másik oldalát is megszórtam fahéjas porcukorral, és rákanalaztam a még langyos szilvapürét. Ez a fánk is olyan fajta, ami frissen a legfinomabb, de nyugodt szívvel ajánlhatom fogyasztásra kihűlve is, mert úgy is isteni az íze.